A pizzázás után elmentünk Brigivel és Grétával vásárolni. Ők jókedvűen nézegették a ruhákat, míg én csak bambultam magam elé és a szőke hajú lányra gondoltam, akit a pizzázóban láttam.
- Anna! - szólított meg Gréta.
- Tessék?
- Minden rendben van? Olyan furcsa vagy.
- Persze. Minden oké - mondtam.
- Miért nem veszel te is valamit? - kérdezte Brigi.
- Most nincs kedvem - válaszoltam.
- Pedig szerintem ez a piros és elegáns ruha nagyon jól állna neked - mondta mosolyogva Brigi.
- Na jó, felpróbálom.
Bementem a próbafülkébe és felpróbáltam a piros ruhát. Valóban nagyon jól állt. Kimentem a fülkéből, hogy megmutassam a lányoknak.
- Azta! Nagyon dögös vagy! - dícsért meg Gréta.
- Tényleg nagyon jól nézel ki benne - mondta Brigi.
- Szerintetek vegyem meg? - kérdeztem.
- Igen - felelték egyszerre.
- Oké, akkor megveszem.
Visszamentem a próbafülkébe és visszaöltöztem abba a ruhába, amiben jöttem, majd a pénztárhoz mentem és kifizettem a piros ruhát. Brigivel és Grétával visszasétáltunk a kollégiumba.
- Ez egy jó kis nap volt - mondta Gréta.
- Igen, én is jól éreztem magam - helyeselt Brigi.
- Holnap délután pedig színházba megyünk - mondtam.
- Remélem jó lesz az előadás.
- Igen, én is. Szeretek színházba járni, de elég régen voltam - mondtam.
- Ki kezdi a fürdést? - kérdezte Brigi.
- Nekem még nincs kedvem - mondta Gréta.
- Majd kezdem én - mondtam és elmentem zuhanyozni.
Jó érzés volt a zuhanyzás után befeküdni a meleg ágyba. Brigi és Gréta is lezuhanyoztak. Beszélgettünk még egy kicsit, majd álomra hajtottuk a fejünket.
Másnap délután háromnegyed 5 körül kimentünk a suli elé, mert onnan indult a busz a színházba. Orsi néni már ott volt és üdvözölt minket. 10 perc múlva megérkezett a busz és felszálltunk. Elindult a busz és a színháznál leszálltunk. Orsi néni vezetésével bementünk és mindenkinek adott jegyet, majd beültünk az előadásra. A színdarab két órás volt, így volt szünet is. A második szünetben felkerestem a mosdót, mert nagyon kellett már pisilnem. Aztán nagyot dobbant a szívem, mert megpillantottam azt a lányt, akit a pizzázóban is láttam. El sem akartam hinni, hogy valóban ő az. Pislogtam párat, hogy valóban jól látom-e.
- Ne haragudj! Megtudnád mondani, hogy merre van a női mosdó? - kérdeztem a lánytól.
- Persze. A folyósó végén balra.
- Köszönöm - mondtam udvariasan.
A folyosó végén elfordultam balra és valóban ott volt a mosdó. Hosszú volt a sor. Nagyon megkönnyebültem, amikor végre bejutottam az egyik WC fülkébe. Visszaültem a helyemre és megbökdöstem Grétát.
- Nem fogod elhinni, hogy kivel futottam össze!
- Kivel? - kérdezte.
- A csajjal a pizzázóból.
- Nem mondod? Annyira örülök!
- Én is!
Az előadás után kimentünk a teremből és ismét megpillantottam a lányt. A falon egy plakát volt, ami egy festménykiállítást hírdetett. Ezt a plakátot nézte nagyon a lány. Miután elment onnan elővettem a telefonomat és lefényképeztem a plakátot. Kimentünk a színház elé és beszálltunk a buszba. Az utazás közben elővettem a telefonomat és jobban szemügyre vettem a plakátot. Az állt rajta, hogy hétfő délután festménykiállítása lesz egy Kiss Evelin nevű festőnek. Talán az a lány azért nézte ennyire ezt a plakátot, mert szeretne elmenni erre a kiállításra? Úgy döntöttem, hogy hétfőn én is elmegyek. Nem veszítek vele semmit. Szeretek ilyen helyekre menni és talán ezzel a lánnyal is összefutok.
Miután visszaértünk a kollégiumba elkezdtünk pakolni a bőröndjeinkbe, majd a központi buszmegállóba mentünk. Elbúcsúztam a többiektől és felszálltam a buszra.
- Anya! Apa! Megjöttem! - kiabáltam miután benyitottam a házunkba.
- Szia kicsim! - kiabált vissza anya és átölelt.
- Felmegyek a szobámba és kipakolom a bőröndömet.
- Rendben.
Miután kipakoltam lementem a szüleimhez és ebédeltünk.
- Hogy megy a suli? - kérdezte apa.
- Jól - feleltem.
- Milyen a kollégium? - kérdezte anya.
- Jó. Elvagyunk a szobatársaimmal és szereztem pár barátot.
- Van már udvarlód?
Nagyot nyeltem.
- Még nincs...
Ebéd után felmentem a szobámba és a szüleimmel való beszélgetés után nem is volt kedvem kijönni onnan. Az egész hétvégét a szobámban töltöttem. Filmeket néztem, könyveket olvastam és vártam, hogy hétfő délután elmehessek a festménykiállításra. Reméltem, hogy összefutok a lánnyal. Vasárnap délelőtt bepakoltam a bőröndömbe, elbúcsúztam a szüleimtől és délután visszamentem a kollégiumba. Gréta és Brigi már ott voltak.
- Sziasztok! - köszöntem és megöleltem őket.
- Hogy telt a hétvégéd? - kérdezte Gréta.
- Volt egy nagyon kínos beszélgetésem a szüleimmel.
- Miről volt szó?
- Megkérdezték, hogy van-e már udvarlóm.
- Ez tényleg kínos téma!
- Az volt. Utána bezárkóztam a szobámba és egész hétvégén ki sem mozdultam onnan.
- Az durva - szólalt meg Brigi is.
- Holnap délután lesz egy festménykiállítás, amire szeretnék elmenni. Valamelyikőtök szeretne eljönni velem?
- Nekem szakköröm lesz - felelte Gréta.
- Nekem pedig tanulnom kell matekra, mert hamarosan itt a félév és nincsenek túl jó jegyeim - mondta Brigi.
Másnap órák után felhúztam az új piros ruhámat és elmentem a kiállításra.
A festmények tájakat, emberi testrészeket és különféle mintákat ábrázoltak.
- Tetszenek a festmények?
A szőke hajú lány állt mellettem, akibe első látásra belezúgtam a pizzázóban.
- Igen. A tájképek magukkal ragadnak, a testrészeket ábroló festmények precízek és pontosak. Minden elismerésem azé, aki megfestette ezeket.
- Valóban?
- Igen.
- Köszönöm az elismerést - mondta mosolyogva a lány.
- Te festetted ezeket a képeket? - kérdeztem meglepetten.
- Igen.
- Nagyon ügyes vagy!
- Szeretnéd látni a többi festményemet is?
- Persze.
- Gyere! - mondta és kiment a teremből.
Követtem. Egy kék autó felé sietett, majd beszállt.
- Szállj be! - parancsolt rám.
Beültem mellé az anyósülésre és elindultunk. Megálltunk egy ház előtt. Kiszállt a kocsiból és én is mentem utána. A zsebéből kivett egy kulcsot és kinyitotta a ház ajtaját. Bement a házba, felkapcsolta a villanyt és kinyitott egy másik ajtót is.
- Ez itt a műtermem. Nézz be! - mondta és felkapcsolta a villanyt a teremben.
- Ezek a festmények teljesen mások, mint amik a kiállításon vannak. Ezek nyomasztó érzéseket keltenek bennem, de mégis tetszenek.
- Azok a festmények tetszenek jobban, amik a kiállításon vannak vagy amiket itt látsz?
- Ezek nagyobb hatással vannak rám. Miért mutattad ezeket meg nekem?
Mindig utáltam a tánciskolát. Igaziból nem is tudtam miért, csak nem szerettem. Valami hibbant népművelő kitalálta, hogy a Műv. Házban szervez tánctanfolyamot. Eddig nem is lett volna baj, de a hirdet....
Hazafelé kocsikáztam a faluból. Már jólesett volna egy kávé. Betértem a következő városba, és megálltam egy presszó előtt. Egy sarokasztalnál kortyolgattam kávémat és nézelődtem. A szomszéd asztalnál ....
Az itt megjelenő szextörténetek, pornó sztorik csupán az írók fantáziaművei, a valósággal szinte semmilyen esetben nem egyeznek. Az oldal megtekintése csak felnőtteknek ajánlott.